Kulcs a tökéletességhez

Kezdtem kétségbe esni az utóbbi időkben a saját alkalmatlanságomat, és tökéletlenségemet látva...
És elolvastam ezt az igét újra, és újra, és újra:

"Aki Isten szeretetével szereti a testvérét, az megmarad a világosságban,

és semmi nincs benne, ami miatt rosszat tenne." (I.Ján.2;10)

 

Megtaláltam a kulcsot! Hiszen mi is lehetne tökéletesebb, mint úgy élni, hogy semmi nincs bennem, ami miatt rosszat tennék? Olyan sokszor magyaráztam ki magam: "ó hát csak azért, mert te is olyan voltál", "csak rossz napom volt" "igazából nem is úgy gondoltam" "csak már előtte felidegesítettek"... stb., sorolhatnám még. De az ige azt írja, hogy SEMMI nincs benne, ami miatt rosszat tenne. Nincs seb, fájdalom, sértődöttség, büszkeség, makacsság, SEMMI ami miatt rosszat tennél. De mikor van ez? Ha Isten szeretetével szereted a másikat. Az mit jelent? Mit jelent úgy szeretni, mint Ő? Ő a számára legdrágábbat is odaadta, mikor még bűnösök voltunk. Mikor fájdalmat okoztunk Neki. Mikor nem foglalkoztunk Vele. Mikor bántottuk a Fiát. Mikor nem érdemeltük meg. Mikor senki más nem látott bennünk értéket. Ő már eltervezett. És szeretett.
Te szereted a másikat, mikor megbánt. Mikor áldozatot kell hoznod érte. Mikor fájdalmat okoz. Mikor nem foglalkozik veled. Mikor nem érdemli meg. Mikor bántja a szeretteidet. Szereted, és értékesnek tartod. Mert Isten tervezte el. És szereti. Jézus érte is meghalt.
Nem tűnik egyszerűnek. Nem is az. Mert fel kell adnod önmagad, a saját érdeked, a saját vágyaid, és hagyni, hogy Isten szeretete teljesedjen ki benned. Ez döntés. Amit minden egyes nap meg kell hozni. Minden egyes nap meg kell harcolni. De ez a kulcs a tökéletességhez. És én ki akarom nyitni az ajtót :)