Mi késztetett arra, hogy én is belekezdjek a blogolásba? A válasz elég egyszerű. Itthon vagyok, kicsit több időm van, és szeretem leírni a gondolataimat. Aztán ki tudja, talán még másnak is javára válik :)
Sokan meglepődnek, mikor megtudják, hány testvérem van... igen... én vagyok a 9. gyerkőc! Ilyenkor mindig 2 gondolat fut át az ember agyán. Ezek vagy cigányok, vagy vallásosak. Nos, én az utóbbihoz tartozom.
Keresztyén családban nőttem fel. Ez kihatással van arra, ahogy a világot szemlélem. 9 gyerek, és jön a 10. unoka... persze unokákkal még nem álltunk le... hátra van még a java! :)
De tartozom még egy ennél is nagyobb családhoz! Az Isten családjához. És hát hiszem, hogy az is növekedik még inkább. Elsődleges célom, hogy ezt a családot építsem.
A karácsonyi bábmisszióban én is részt vehettem, sok-sok iskolába, óvodába juttathattuk el a karácsony igazi üzenetét a gyerekeknek. Nagyon tetszett az a példa, amit ott használtunk. Egy zseblámpát. Mire való? Hogy világítson. Tudjuk másra használni? Nem igazán. De mi van akkor ha üres belül, ha nincs benne elem? Tud úgy világítani? Tudod arra használni, amire el lett tervezve? A te életed is egy ilyen zseblámpa. Valaki eltervezte az életed felől, hogy fény legyél, hogy utat mutass másoknak. De ha belül üres vagy, ha nincs benned az "elem", hogyan tehetnéd? Jézus Krisztus az az elem, aki nélkül üres az életed. Aki nélkül ugyan szépen mutathat kívülről az életed, használhatod sokmindenre, mégsem tudod arra használni, amire el lett tervezve. Az életem itt a földön rövid, a mennyben pedig örökké tart. Ezért az a célom, hogy amíg itt élek, az Ő akaratát tegyem, az legyek, akinek engem eltervezett, elhívott. És így az élet tényleg szép, és élményekkel teli.
talán ez lenne a bemutatkozás... majd a többit holnap :)
Kedves Lulla,
VálaszTörlésÖrülök, hogy rád találtam, s láthatlak, még inkább, hogy olvashatlak. Nem véltelen, tudom. Eddig csak hallottam rólad.:) Édesapádtól. Jó lenne találkozni egyszer:) budaievodia@gmail.com