2011. március 2., szerda

Hol vagy?

Ma voltam egy családnál, ahol a 2 és fél éves kislányra fogok vigyázni. Nagyon kis tündér. Míg ott voltam játszottunk egy játékot. Elbújt a fürdőszobában, és meg kellett keresnem. Persze teljesen tisztában voltam vele, hogy hova bújt. De élvezte, ahogy keresem. Hogy kérdezem, hogy hol van. Aztán újított, engem is behívott, és az anyukájának kellett minket megkeresni. Az anyukája odajött az ajtó elé, bekopogott és megkérdezte: Itt vagy? A kislány válaszolt: Nem! Nevettünk rajta.
Hazajöttem, és beugrott erről valami. Mikor Ádám és Éva bujkál az Édenkertben. És jön Isten, és kérdezi: "Hol vagy?". Szerintetek tényleg nem tudta Isten, hogy hol vannak? Tényleg Istennek volt szüksége a válaszra? Dehogynem tudta, pontosan tudta, hol van Ádám. Viszont Ádám nagyon hasonló a kislányhoz. Nevetséges. De Isten megkérdezte: HOL VAGY? Miért? Miért kérdezte? Mert nagyon fontos volt, hogy Ádám meglássa hogy hol van. Hogy a helyén van-e. Isten ma is kérdez. Téged is, engem is. "Lulla, hol vagy??" - mi a válasz? Sokszor legszívesebben azt válaszolnám, mint a kislány, hogy nem vagyok itt... Mert nem jó helyen vagyok. És szégyellem. De Istennek a célja a kérdéssel, hogy rájöjj arra, hogy nem jó helyen vagy. Hogy változtatni kell. Isten nem azt akarja, hogy bujkálj. Isten nem akar folyamatosan a nyomodban járni, kérdezgetve hol vagy. Mint egy kis óvodással. Isten ennél sokkal többre hívott el. Sokkal jobbat szán. Nem bujkálást akar. Hanem fel akar emelni. Azt akarja, hogy "kelj fel és tündökölj, mert eljött világosságod". Azt akarja, hogy "dicsőségről dicsőségre" éljünk. Ha ma megkérdezi tőled Isten, hogy hol vagy, mi a válaszod? Kívánom, hogy ne bujkálj tovább... Hanem állj bátran, tisztán az Ő jelenlétében, és járj királyi gyermekhez méltóan! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése