Hóseás felesége vagyunk....

Brooke Fraser-nek van egy száma ezzel a címmel. Előtte már hallgattam egy tanítássorozatot a házasságról, és az egyik héten Hóseásról volt szó. És kedvet kaptam tanulmányozni Hóseás könyvét. Már olvastam korábban is. De most olyan szemszögből kicsit, ahogy Brooke Fraser is megközelítette. Mi vagyunk Hóseás felesége.
Hóseásnak azt mondta az Úr, hogy vegyen el egy nőt. Egy parázna nőt. Mert meg akarja mutatni milyen a kapcsolata a népével, Hóseáson keresztül. Hóseás elveszi Gómert. Szül gyermekeket (persze más apától is), aztán elmegy. Isten pedig ezt mondta: "Szeresd csak tovább azt az asszonyt aki más szeretője és házasságtörő, ahogyan az Úr szereti Izrael fiait, bár más istenekhez fordulnak". És Hóseás fogta, és visszavásárolta a saját feleségét. El tudod képzelni azt a fájdalmat? A saját házastársad folyamatosan megcsal, mástól lesz gyereke, elhagy. A te házastársad. És te utánamész, és megvásárolod drága áron. Hogy jöjjön vissza hozzád. Áldozatot hozol, hogy visszaszerezd. Nem törődsz vele, hogy mit tett veled. Hogy mekkora fájdalmat okozott. Neked a lényeg, hogy veled legyen. És mindent megteszel ezért. Miért tette ezt Hóseás? Miért mondott neki ilyet Isten? Hiszen abban az időben a paráznaságnak halál volt a büntetése! Megkövezték az ilyen nőt! Miért kérte mégis ezt Isten tőle? Mert be akarta mutatni a saját természetét... Be akarta mutatni, mit jelentünk neki. Be akarta mutatni, hogy mi mindannyian Hóseás felesége vagyunk! Az egész emberiség története le van írva ebben a példában. Ott volt Ádám és Éva. Istennel közösségben. Mindennapos élő kapcsolatuk volt egymással. És Ádám és Éva azt tették, ami fájdalmat okozott Istennek. Bűnt követtek el. Az emberiség egyre inkább elfordult Istentől. Egyre távolabb került. És a bűn következménye a halál. De Isten könyörült. Drága áron megvásárolt minket. A legdrágábbat adta értünk. A Fiát. Nem törődött vele, hogy mit tettünk azelőtt. Nem foglalkozott vele, mekkora fájdalmat okoztunk Neki. Számára az volt a lényeg, hogy Vele legyünk. És mindent megtett ezért. Pont, mint Hóseás a feleségéért.
De talán ez neked még mindig túl általánosan hangzik. Egy kicsit személyesebb leszek. Miattad és miattam kérte ezt Isten Hóseástól. Mert tudta, hogy olvasni fogjuk. És remélte, hogy hatással lesz ránk. Mert téged és engem is elhívott. Kiválasztott. Mintahogy Hóseás is feleségül vette Gómert. Aztán elkezdtünk gyümölcsöket teremni. Az Ige beszél a Lélek gyümölcseiről. Hányszor nem azok a gyümölcsök teremtek meg bennem, hanem pont az ellenkezője! Gómernek is másik férfitól született gyermeke. Hányszor született meg olyan dolog az életedben, ami nem Istentől való volt? Vagy esetleg hányszor fordultál el Istentől? Hányszor nem foglalkoztál vele? Tudjátok, Hóseás mikor visszavásárolta a feleségét, azt mondta neki, hogy ő sem fogja érinteni. Miért? Mert ez Isten természete. Szeret. Kimondhatatlanul. Annak ellenére, hogy hogyan bántunk Vele. Kifizette értünk a legnagyobb árat. De nem fogja magát ránk erőltetni. Meghagyta a szabad akaratot. A kérdés, hogy mit kezdesz vele? Az ár ki lett érted fizetve. A kérdés, hogy tovább "paráználkodsz", keresed máshol a megoldást, vagy visszatérsz ahhoz, Aki annak ellenére, hogy fájdalmat okoztál neki, mindent megtett, hogy veled lehessen.
A Hóseás könyvében nincs leírva a sztori vége. Hiszem, hogy nem véletlen. Mert ez a mi sztorink is. És mindenkinek a szabad akaratában áll eldönteni, hogyan fejeződjön be. Mi vagyunk Hóseás felesége....

Ahogy jónak látom! - 21.századi tizenéveseknek

Mivel írtam már nőkről, férfiakról, most úgy döntöttem írok a fiatalokról, tizenévesekről. Még én is az vagyok pár hónapig! :)

Tegnap láttam hogy Willow Smith-nek van egy új száma 21st century girl címmel. Belenéztem, és nagyon nem tetszett. "21. századi lány, azt teszem ami nekem tetszik" (nyersfordítás). Nagyon nem tetszik, de sajnos valahol igaza van. Ez a fiatalok hozzáállása a dolgokhoz. "Azt teszem ami nekem tetszik!", "Úgy élek, ahogy én jónak látom!", "Azt teszem amit a szívem diktál!", "Én döntöm el, hogy mi a jó és mi a rossz!". És sorolhatnám. Én is tudtam mondani! :) Manapság sokmindent hallhatunk, panaszokat a szülőktől, idősektől, hogy milyen nehéz a fiatalokkal. Még mielőtt azt gondolnád, hogy most ostorozás következik, szólok, hogy nem! Én azt látom, hogy Isten hatalmas értékként adta a fiatalokat! Azt látom, hogy az a tűz, erő és lelkesedés amit Isten nekünk fiataloknak adott, rendkívül fontos! Sőt messzebb megyek! Nem is lenne az igazi Isten országa tinédzserek nélkül! Minden korszaknak meg van a maga ideje. És a maga feladata. De nem mindegy, hogy az adott korszakunkkal mit kezdünk. Nem tudod újrarendezni a múltad. Nem tudod megmásítani. A jelenben viszont arra kell törekedned, hogy mikor már a jelened múlt lesz, ne megbánással kelljen visszatekintened! "Örvendezz ifjú, míg fiatal vagy, légy jókedvű ifjúságod idején, és élj szíved vágya szerint, ahogy jónak látod" így kezdődik a Prédikátor 11;9. Ez olyan szimpatikus, nem? Igen, pont így képzeltem én is! Örülök, fiatal vagyok, azt teszem amit én jónak látok! De hogyan folytatódik? "De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!" Na ez már annyira nem szimpatikus. Pedig így van. Minden egyes tettünkért felelősek vagyunk. Nem lehet Isten előtt kifogás, hogy hát, de én még fiatal voltam! A fiatalságodban is fel kell állítanod határokat! Állíts fel korlátokat, amik megóvhatnak téged! Ez most lehet úgy hangzik, mintha rabságban lennél. Korlátok mögött. Nem így gondolom. Vannak korlátok, amik arra jók, hogy védjenek, hogy védjék a szabadságod! Ugye milyen jó mikor a 10. emeleten az erkélyen van korlát, hogy le ne ess? Na ilyen korlátokra gondolok!

Most felsorolok néhány példát, ami problémát jelent sok fiatalnak, amivel szemben érdemes korlátokat felállítani. Még akkor is ha azt mondod, hogy dehát mindenki ezt csinálja! Miért ne tehetném én? Nos, elég egyetlen indokot megjelölnöm. Azért, mert Krisztus nem azért halt meg Érted, hogy úgy élj ahogy mindenki más!

Az egyik ilyen az alkoholfogyasztás. Elég nagy a nyomás, minél többfélét ittál már, minél többet bírsz, annál menőbb. De mi Isten véleménye? "Ne részegeskedjetek... inkább teljetek el lélekkel"! Nem is mennék mélyebben bele. :)

A másik nagyon gyakori probléma a dohányzás. És ilyenkor jönnek a "dehát nincs benne a Bibliában, hogy nem szabad dohányozni!" - válaszok. Nos tényleg nincs benne (abban az időben még nem volt ismert), de van valami, ami szerintem ide illik: "Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával". És miért illik ide? Nos, egész egyszerűen azért, mert a dohányzásnak nagyon sokan rabjai lesznek. Nem tudják lerakni. Függőség alakul ki. És miért raknád magadra a szolgaság igáját?

A következő példám gyakran vitatott téma keresztyéneknél is. Az együttjárás. Annyira természetessé vált. Tizenegynehány évesen már nagyon divatos. Sőt meg is kérdezik, hány barátod/barátnőd volt már? És ha még nem volt az gáz. Akkor lúzer vagy. Teljesen természetes, hogy ebben a korban elkezdünk érdeklődni a másik nem iránt. Természetes, hogy elkezd valaki "tetszeni". De nem lenne szabad, hogy a párkapcsolat természetes legyen! Megint jöhetsz, hogy dehát ilyen nincs a Bibliában, sehol nincs leírva! Tényleg. Nincs. Az együttjárásról nem ír az ige. De ír valamiről, amit jó lenne megszívlelni. "Mindennek rendelt ideje van". Nekem, mint már korábban írtam, meg többen tudjátok, vőlegényem van. Nyáron ismertem meg, karácsonykor volt az eljegyzés. Soha előtte nem volt "barátom". És elég egyszerű, és ésszerű magyarázatom van rá. Szeretnék gyerekeket. És majd ha lesznek, és megkérdezik tőlem, hogy ki volt az első, aki megfogta a kezem, vagy ki volt az első aki megcsókolt, akkor nem szeretnék elkezdeni másról beszélni, hanem egyszerűen azt akarom mondani, hogy az apukád. És én hiszem, hogy Isten akarata az, hogy egy emberrel éld le az életed. Minden egyes kapcsolatodban adsz egy kicsit magadból. Isten mondta, hogy gyűlöli a válást. A "szakítás" is egyfajta válás. És ha már ideáig jutottunk egy kalap alá veszem azzal a nyomással, amit a szexualitás terén próbálnak a fiatalokra gyakorolni. Mindenütt ez van. A csapból is ez folyik. Pedig Isten ajándéka a szexualitás. Jónak tervezte el. EGY férfi és EGY nő között. Házasság kötelékén belül. De mára már ezt abszolút nem kötik keretekhez. Természetes, hogy már 14-16 évesen elkezdik, és arról már ne is beszéljünk, milyen szégyen, ha még 18 évesen sem vesztetted el a szüzességed. De kérlek, ne engedj a nyomásnak, emelj fel korlátokat, ne lépj bele párkapcsolatokba, ne menj bele paráznaságba! Eljön az ideje, rendelt ideje van! Eljön az ideje a házasságnak, eljön az ideje a szexualitásnak. Azzal az Eggyel oszd meg az életed!

Még egy dolog, ami a tizenéveseknél nagy problémát jelent, pedig nekünk sokszor nem tűnik nagynak. Ez a beszédünk. Jézus ezt mondta: "Nem az szennyezi be az embert, ami bemegy a száján, hanem az, ami kijön rajta."  Hatalmas felelősség, hogy mi jön ki a szádon! Milyen szavakat használsz? Mennyire épít az másokat? Vagy mondjuk mennyire tiszteletteljes a felnőttekkel/szülőkkel szemben?

Állíts fel korlátokat. Mert Krisztus nem azért halt meg, hogy úgy élj, ahogy mindenki más!

Még egyszer idézném az első igét: "Örvendezz ifjú, míg fiatal vagy, légy jókedvű ifjúságod idején, és élj szíved vágya szerint, ahogy jónak látod. De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!" (Prédikátor 11;9)

Élj a lehetőségekkel, ne pedig megbánással. Úgy éld le ezeket az éveket, hogy később ne sajnálattal, hanem örömmel tekinthess vissza! És a Willow Smith számot inkább úgy énekelném, hogy 21. századi lány, azt teszem, ami Neki tetszik! :) (de persze ez fiúkra is vonatkozik!)

A tökéletes férfi...

Csak megírom közkívánatra. Bár letudhatnám 2 mondatban. A tökéletes férfi Jézusra hasonlít. Vagy ha jelenleg a földön élő példát szeretnél, ott a vőlegényem! :) 

De mivel ennél azért többet szoktam blogba írni (tudjátok, a nők sokat beszélnek), ezért inkább kifejtem. Hasonlóan, ahogy a szupernőkről írtam, most supermanek következnek a bibliából, tulajdonságokkal.

Egy igazi férfi eltartja magát/családját:

Pál azt írja "Tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen és békésen éljetek! Mindenki gondosan végezze a maga dolgát, és saját kezével keresse meg a kenyerét! Ezt már korábban is parancsoltuk nektek!" (I. Thessz 4;11) Írja máshol, hogy ő nem várta, hogy a gyülekezet tartsa el, bár jogában állt volna, hanem inkább dolgozott (sátorkészítőként) és eltartotta magát a gyülekezeti munka mellett. Ez becsületbeli ügy - dolgozz meg a pénzedért, és tartsd el a családod!

Egy igazi férfi kitartó: Jákób beleszeretett Ráhelbe. Nem csak egy fellángolás volt. Dolgozott 7 évet, hogy megkapja. És becsapták. Ráhel nővérét, Leát adták neki. Azt mondta az após, hogy dolgozzon még 7 évet Ráhelért. Összesen tehát 14 évet dolgozott, hogy megkapja, akit szeret. 14 év nem kis idő. De szerette Ráhelt. És kitartott. Ha van egy álmod, amit Isten adott, ne engedj belőle, akármennyit kell is rá várnod!!!

Egy igazi férfi erős/bátor: de nem vakmerő és nem hősködő! Lehet, hogy kétségbe esel, mert nincsenek nagy izmaid. Nem feltétlen erre gondolok. Inkább arra, hogy erős vagy az Úrban, bátran megvéded a családod, kiállsz az igazság mellett, állva maradsz a támadások idején. Gedeonnak azt mondta az Úr: "Menj és a te erőddel szabadítsd meg" . A TE ERŐDDEL! Isten azt akarja, hogy használd az erődet. Védd a családod, a környezetet. Bátran állj ki az Úrért!

Egy igazi férfi hűséges: talán a példák, akiket felhozok mintha nem ide illenének. Sidrák, Misák, és Abednégó. Mikor mindenki leborult a bálvány előtt, ők állva maradtak. Tudták, hogy meg fogják őket ölni, mégse borultak le. De hogy jön ez a hűséghez? Nos, ők hűségesek voltak Istenhez. Az Ő parancsolataihoz. Annyira, hogy képesek lettek volna inkább meghalni, minthogy megszegjék az Úr parancsolatát. Ha egy férfi ennyire hűséges az Úrhoz, ennyire hűséges a társához. Mégpedig elég egyszerű az indok. Isten parancsolatait ha megtartod, ha ennyire fontosak a számodra, hogy inkább meghalsz, minthogy megszegd őket, akkor a házasságra vonatkozó parancsokat is megtartod (ne paráználkodj, ne kívánd felebarátod feleségét, úgy szeresd a feleséged mint Krisztus az egyházat, stb.). 

Egy igazi férfi szenvedélyes: igen, ez is nagyon fontos! Tudd kimutatni az érzéseid! Dávidot az Ige Isten szíve szerint való férfinak nevezi. Mit tett, mikor a frigyláda haza került? Táncolt, mint egy őrült örömében. Volt aki meg is botránkozott rajta (pl. a felesége). De Istennek tetszett. Mert kifejezte az érzéseit, nem szégyellte. Ugyanígy ahogy olvassuk a zsoltárok könyvét, nagyon sok helyen kifejezi a bánatát. Dávid nem szégyellte kimutatni az érzéseit. Ha látom valakin, hogy Isten felé őszintén ki tudja mutatni az érzéseit, jobban el tudom hinni, hogy a társa felé is kimutatja. És ezt mi nők szeretjük. Ha a párunk kimutatja, hogy szeret. Vagy épp nem szégyelli elmondani, ha valami nem megy, vagy szomorú. Szeretjük, ha egy férfi szenvedélyes, és nem fél kimutatni az érzéseit.

Gondolom még lehetne sorolni.... Még egy utolsót leírok: egy igazi férfi vezető! Igen. Minden férfi vezető. Ha máshol nem, otthon a családjában. DE NEM DIKTÁTOR! Neki kell döntéseket hozni, neki kell a családját vezetni. De szeretetben. Feladva önmagát. És erre a legjobb példa Jézus. Ő a legjobb vezető. Vezet téged is, engem is. De szeretettel. Annyira szeret, hogy az életét is odaadta értünk. És nem próbálja ránkerőszakolni az Ő akaratát. Szabad akaratot adott. Soha nem önzésből kér valamit. Hanem mert szeret és a legjobbat akarja nekünk. Ugyanígy egy jó vezető nem erőszakolja rá a másikra a saját akaratát, nem zsarolja, nem önzésből kér, hanem szeretetből, a másik javát keresve.

Tehát összfoglalva: Minden igazi férfi vezető. Minden igazi vezető eltartja, akik rá vannak bízva; kitartó, hogy elérje célját; erős, és bátran kiáll az igazság mellett; hűséges; és nem utolsósorban szenvedélyes! Na íme a tökéletes férfi női szemmel... És hálás vagyok Istennek, hogy nekem ilyen társat adott! :)

Szupernő :)

Ha már így nőnap van, csak írok ezzel kapcsolatban.
Nem tudom, ki hogy van vele, én mikor kisebb voltam (sőt pár évvel ezelőtt is), azon gondolkoztam, hogy miért vagyok én lány? Miért nem lehetek fiú? Egy nő mindig takarít, főz, süt, gyerekeket rendez, otthon van. Nekem ezek közül csak a sütés és a gyerekrendezés volt szimpatikus. És hát nem értettem, hogy miért pont nőnek kellett születnem. De aztán Isten formálta rendesen a véleményem.
Gondoltam leírok pár értéket, amit Isten nekünk, nőknek adott. Nem, nem a férfiak ellen beszélek (írok), nagyon nagyon értékesnek tartom őket (és persze ne felejtsük el, hogy Jézus is férfi volt), és nagyon hálás vagyok értük! De most nőnap alkalmából gondoltam írok néhány "szupernőről''.
Egyik legnagyobb példa számomra a bibliai Eszter. Egy zsidó lány, aki ráadásul nem olyan túl jó körülmények között élt. De történt valami. Részt vett egy "szépségversenyen". És nyert. Ő lett a király felesége. És ezáltal megmenthette a népét (aki nem ismerné a teljes sztorit, olvassa el!). Az egyik ilyen érték, amit Isten nekünk nőknek adott, az a szépség. Igen, ez furcsán hangzik. Mondhatod, hogy hát, ez csak néhány nőnek adatott, nekem nem. Én nem vagyok szép. Nem tetszik az arcom, vagy épp az alakommal vannak gondjaim. De tudod mit? Valakinek egész biztosan tetszel... Tapasztalat! :) Van legalább egy valaki, aki így lát téged szépnek és vonzónak. A kérdés, hogy mit kezdesz a szépségeddel. Ma nagyon divat lett a nőknek "kirakni" magukat, rámászni fiúkra, közszemlére tenni a bájakat. Isten a szépséget céllal adta neked. Hogy használd, de arra célra, amiért kaptad. Eszter azért kapta, hogy ő legyen a király felesége. Hogy megmenthesse a népét. Szerintetek, ha nem őrizte volna meg a tisztaságát a király számára, ő lett volna a királynő? Ha előtte kapcsolatból kapcsolatba mászkál? Isten értékesnek, valaki számára szépnek, vonzónak teremtett. De kérdés, hogy mit kezdesz vele? Megőrzöd annak az egynek?
Másik nagy példaképem Abigél. Neki Isten bölcsességet adott. Tudta, hogy mit kell tenni, mikor a férje ideges, és nem helyesen cselekszik. Abigél megmentette a férje és házanépe életét. Mert volt bölcsessége. Isten adott nekünk nőknek bölcsességet. Azt akarja, hogy használjuk. Ne okoskodásra! Az Istentől való bölcsesség nem okoskodik, hanem megment. Megmenti a kapcsolatokat, megmenti a dühös embereket, megmenti a haragtól a másikat. Isten ezt adta a nőnek. Hogy tudja kezelni a konfliktusokat.
És még egy utolsó nő... Tábita. Isten adott neki kreativitást. És segített ezzel a környezetén. Ingeket, ruhákat készített a rászorulóknak, és adakozott. Isten nekünk nőknek adott kreativitást. Hogy segítsünk másokon. Hogy másokat felemeljünk. Mennyire szerette a környezete Tábitát! Miért? Mert amit Istentől kapott, helyesen használta. Isten neked is adott kreativitást... Talán nem kézműves dolgokban, de valamiben egész biztos, hogy jó vagy (pl. főzés, sütés, varrás, kötés, hímzés, stb.). Azért adta, hogy használd. Mások javára.
Tehát Isten Téged, mint nőt, szépnek, bölcsnek és kreatívnak teremtett. Ne felejtsd el a célt, amiért adta ezeket az értékeket! :)

Az én Istenem képes...

Mostanában nagyon sokat hallgatok egy éneket (God is able, Planetshakers). "Te választod szét az óceánokat, csendesíted le a háborgó tengereket. Képes vagy ezt bennem is megtenni. Tudom, az én Istenem képes, és tudom, hogy szeretete soha nem múlik el." (nyersfordítás)

Amikor a tanítványok hatalmas viharba keveredtek, Jézus nyugodtan aludt. Jöttek a nagy hullámok. Azt gondolták meg fognak halni. Féltek. Nagyon. És úgy tűnt, hogy minden elveszett. Felkeltik Jézust. Ő ráparancsolt a szelekre, és a tengerre, és nagy csend lett. Hányszor hallottam ezt a történetet! Egész pici koromtól. Gyerekórákon, igehirdetésekben, meg persze én magam is olvastam. De most valahogy megnyílt előttem, ahogy énekeltem. Nem tudom, ki hogy van vele, nekem az éneklés a lételemem, gyakran azon kapom magam még az utcán is, hogy hoppá, már megint énekelek. És nagyon sokszor dicsőítés közben mutat meg nekem dolgokat az Úr. Ez is ilyen volt. Énekeltem. És Isten megértette velem. Az én életemben is vannak/lesznek viharok. Soha nem ígért olyat, hogy nem lesznek. De megígért valamit. Hogy minden nap velem lesz. Hányszor elhatalmasodott a vihar. És féltem, hogy mi lesz, hogyan tovább. Mikor a tanítványoknak szükségük lett volna Jézusra, aludt. Fel kellett ébreszteni. Tudod, az én kapcsolatom is sokszor "aludt" Jézussal. Nem volt közöttünk megfelelő kommunikáció. És Őt hibáztattam. Hogy miért engedi meg. Közben pedig csak fel kellett volna ébreszteni a kapcsolatunkat. Én hanyagoltam el. Nem beszélgettem eleget vele. De a jó hír: ha felébreszted, parancsol. És nyugalmad lesz. A kérdés, hogy ott van-e a csónakodban? Befogadtad az életedbe? És ha befogadtad, milyen a kapcsolatod Vele? Alszik? Ez rajtad áll. És Ő is megteszi, ami rajta áll. Ő az aki lecsendesíti a háborgó tengereket. És KÉPES megtenni benned is. Én erre vágyom. Hogy ne csak ott legyen a "csónakomban", hanem éber kapcsolatom legyen vele. Mindig. Viharokban, nyugodt időkben. Mert Ő képes. Én nem. De TUDOM, HOGY AZ ÉN ISTENEM KÉPES! Milyen biztonságot ad ez. :)

Hol vagy?

Ma voltam egy családnál, ahol a 2 és fél éves kislányra fogok vigyázni. Nagyon kis tündér. Míg ott voltam játszottunk egy játékot. Elbújt a fürdőszobában, és meg kellett keresnem. Persze teljesen tisztában voltam vele, hogy hova bújt. De élvezte, ahogy keresem. Hogy kérdezem, hogy hol van. Aztán újított, engem is behívott, és az anyukájának kellett minket megkeresni. Az anyukája odajött az ajtó elé, bekopogott és megkérdezte: Itt vagy? A kislány válaszolt: Nem! Nevettünk rajta.
Hazajöttem, és beugrott erről valami. Mikor Ádám és Éva bujkál az Édenkertben. És jön Isten, és kérdezi: "Hol vagy?". Szerintetek tényleg nem tudta Isten, hogy hol vannak? Tényleg Istennek volt szüksége a válaszra? Dehogynem tudta, pontosan tudta, hol van Ádám. Viszont Ádám nagyon hasonló a kislányhoz. Nevetséges. De Isten megkérdezte: HOL VAGY? Miért? Miért kérdezte? Mert nagyon fontos volt, hogy Ádám meglássa hogy hol van. Hogy a helyén van-e. Isten ma is kérdez. Téged is, engem is. "Lulla, hol vagy??" - mi a válasz? Sokszor legszívesebben azt válaszolnám, mint a kislány, hogy nem vagyok itt... Mert nem jó helyen vagyok. És szégyellem. De Istennek a célja a kérdéssel, hogy rájöjj arra, hogy nem jó helyen vagy. Hogy változtatni kell. Isten nem azt akarja, hogy bujkálj. Isten nem akar folyamatosan a nyomodban járni, kérdezgetve hol vagy. Mint egy kis óvodással. Isten ennél sokkal többre hívott el. Sokkal jobbat szán. Nem bujkálást akar. Hanem fel akar emelni. Azt akarja, hogy "kelj fel és tündökölj, mert eljött világosságod". Azt akarja, hogy "dicsőségről dicsőségre" éljünk. Ha ma megkérdezi tőled Isten, hogy hol vagy, mi a válaszod? Kívánom, hogy ne bujkálj tovább... Hanem állj bátran, tisztán az Ő jelenlétében, és járj királyi gyermekhez méltóan! :)