2012. január 31., kedd

Gondolatoktól jellemig...

Gondolkoztál már azon, hogy milyen szokásaid vannak? És ezek hogy alakultak ki? Engem nagyon elkezdett foglalkoztatni ez a téma. De valahol egész máshol kezdtem el megközelíteni. Három hónap (sincs), és férjhez megyek. Mostmár azért fokozódik az izgalom, a pillangók repkednek a hasamban, és csak remélem, hogy semmit nem felejtek el. Olvasok egy könyvet. Újra. A címe: A házasság működik (J.John). Az egyik nővéremtől kaptam még régebben, most vettem újra elő. Próbálkozom így is készülődni. :) 
Rengeteg hasznos tanáccsal lát el. És hát valljuk be, egy jó házasság nem sült galambként pottyan a szánkba. Tetszett ez az mondat: "A valóság nem arról szól, hogy megtaláljuk a megfelelő embert, akivel megházasodhatunk, hanem hogy legyünk a megfelelő emberek a házasságban.". És ez nekem a jellemről szól. Milyen jellemed van? És itt jutottam el a szokásokhoz. Ki ismeri ezt a mondást: "Gondolatból cselekvés, cselekvésből szokás, szokásból jellem."? Pál mikor a Kolossébelieknek írt, akkor pontosan a régi és új jellemről beszélt:
"Régen ti is így éltetek, és ilyen gonosz dolgokat tettetek. Most azonban már ne haragudjatok többé senkire, ne dühöngjetek, ne mondjatok vagy tegyetek semmi olyat, amivel valakit megbántanátok, ne mondjatok rosszat a másikról, se ne káromkodjatok!  Többé ne hazudjatok egymásnak, hiszen mindez a „régi ember” szokása volt. Ti azonban már levetkõztétek azt a régi természetet, és annak szokásait. Viszont felöltöztétek az „új embert”, aki állandóan megújul. Így egyre inkább hasonlít Teremtőjéhez, Istenhez, és egyre jobban megismeri őt. Ezért legyetek mindenki iránt együttérzők, kedvesek, alázatosak, türelmesek! Hiszen Isten kiválasztott benneteket a maga számára, és szeret titeket! Viseljétek hát el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valami panaszotok van a másikra! Ahogyan az Úr megbocsátott nektek, ti is úgy bocsássatok meg egymásnak! Legfőképpen pedig szeressétek egymást, mert az isteni szeretet teszi az egységeteket teljessé. Isten arra hívott el benneteket, hogy Krisztustól származó békesség uralkodjon a szívetekben, és mindig hálásak legyetek Istennek, hiszen mindnyájan Krisztus „testének” tagjai vagytok!" (Kolossé 3;8-10, 12-15)
Pál beszél a régi jellemről: haragos, bántó, káromkodó, pletykás, hazug. És beszél egy új jellemről: együttérző, kedves, alázatos, türelmes, megbocsátó, szerető, békés, hálás. De hogy alakul ez a jellem ki? És mit tehetsz, hogy változtathass? Az az idézet, amit írtam... Gondolatból cselekedet, cselekedetből szokás, szokásból jellem... Milyen gondolataid vannak? Mit teszel? Milyen szokásaid alakulnak ki? És ez milyen hatással van a jellemedre? Itt a kulcs. Először is a gondolatok... Pál beszél a Korinthusi levélben a gondolatok foglyul ejtéséről. Régen nem értettem. Aztán hallottam, egy példát, ami sokat segített. Azt nem tudod megakadályozni, hogy egy madár elrepüljön a fejed felett. De azt igen, hogy fészket rakjon a fejedre! Igenis, emberek vagyunk. Jönni fognak gondolatok. Olyan gondolatok, amik nem szabad hogy ránk telepedjenek. Amikből nem lehet cselekedet. De mi van akkor ha cselekedet lesz? Igen, emberek vagyunk, követünk el hibákat.. Követünk el bűnöket. De mi van akkor ha  a cselekedetekből szokás lesz? És továbbmegyek... Mi van, ha a szokásból jellem lesz? Mert az lesz. Akár tetszik, akár nem. Óriási felelősségünk van, hogy milyen szokások kialakulását engedjük meg. Mert ami már a jellemed része, attól a legnehezebb megszabadulni. De Pál erről beszél. Át kell öltözni. Levetkőzni ezeket a szokásokat, és újakat felölteni. Igen, van ennek a folyamatnak egy pozitív oldala! Ahogyan sikerült kialakítani rossz szokásokat, ugyanazzal a módszerrel tudsz jó jellemet építeni! Pál szerint az új jellem egyik tulajdonsága az, hogy hálás. Hogyan lehetne ez a jellemed része? Segítek: a mindennapos panaszkodás NEM fogja SOHA ezt kialakítani... Egyedüli módszer, elkezdesz gondolkozni: miért lehetnél hálás. Aztán jön a cselekedet: hálát adsz ezekért Istennek. Aztán rendszeres cselekedetből szokás lesz: mindennap megkeresed miért adhatnál hálát. És a szokásból jellem lesz.. Egyszerűen hálás leszel. És erre talán azt mondod, hogy jó, ez megy.. De mi a helyzet például a megbocsátással? Hogyan lehetnék megbocsátó? Mikor már sokadjára bánt meg? Mikor így viselkedik? Nos, ha a gondolataidban folyamatosan rosszat gondolsz róla, akkor SEHOGY! Ahogy elkezdesz róla úgy gondolkozni, hogy Isten ajándéka, hogy Isten által különösen szeretett, hogy ÉRTÉKES, na akkor jön a cselekedet. Megbocsátasz. És még egyszer. És még hétszer. És hetvenszer hétszer. És ez lesz a jellemed. Kérdés hogy milyen gondolatoknak adsz helyet, milyen cselekedeteket teszel, és milyen szokásokat alakítasz ki. Mert ha megmaradsz a régi gondolataidnál, a régi cselekedeteknél, a régi szokásoknál, akkor megmaradsz a régi jellemnél! Az én célom, hogy "megfelelő ember" legyek a házasságomban. És ehhez sokkal jobb jellemre van szükségem...
Befejezésül azt az igeverset írnám, amit kihagytam az előző idézetemből: "Ebben az új állapotban már nem fontos, hogy valaki eredetileg zsidó, vagy nem zsidó, körülmetélt vagy körülmetéletlen, külföldi idegen, tanulatlan, rabszolga vagy szabad ember volt. Csak maga Krisztus a fontos, csak Ő a lényeges a hívőkben, bárhonnan származnak is. " (Kolossé 3;11) Az Ő jellemének kell kirajzolódnia bennünk. Csak Ő a lényeges. Nem számít semmi más. Nem számít milyen családban nevelkedtél. Nem számít milyen szokásokkal nőttél fel. Egy a kérdés, hogy Krisztus jellemét formálod-e ki!

1 megjegyzés: