Keresztyénség - Házasság. Több a közös, mint gondolnád!

Az előző posztomban írtam arról, mit jelent a vallásosság, és mit a keresztyénség. Aztán most a hétvégén merült fel a házasság témája a beszélgetéseim során. És akkor jöttem rá, hogy jé, hát pont ugyanerről van szó!
Annyi nem jól működő házasságot lehet látni, keresztyének között épp akkora a válási arány, mint a hitetlenek között. Elgondolkoztatott. Hol lehet elrontani? Mi nem működik?
A "kedvencem", mikor a felek igéket idézgetnek egymásnak. "De benne van a Bibliában! Tisztelned kell engem, én vagyok a férjed!" És persze a feleség is visszavág. "Igen, de ott van, hogy úgy kell szeretned, mint Krisztus az egyházat!"... Stb. Hála Istennek nekem nem voltak ilyen gondjaim (és arra törekszünk, hogy ne is legyenek soha!), de rengeteg hasonló jellegű beszélgetésnek voltam tanúja. Vagy hasonló panaszkodásnak. "Nem hajlandó ezt meg ezt csinálni, pedig benne van az igében!"... Mindig is kiakasztott ez... De nem tudtam pontosan megfogalmazni miért. Persze, ott van az igében, úgy kellene lennie, de mégis az idézgetése semmit nem fog segíteni. És most hétvégén esett le, hogy jéé, én ezt a múltkor megfogalmaztam más köntösben! Ez pont olyan mint a keresztyénség vs. vallásosság! Pál is a házasságot Jézus és a Gyülekezet kapcsolatához hasonlítja. Mit is akarok ezzel mondani? Hát egyszerűen annyit, hogy a házasságra vonatkozó "törvények" épp annyira kudarchoz vezetnek, mint a keresztyén életedet kudarcba fullasztó törvények. Mert rossz a motivációd! Helyesek azok a szabályok, amiket Pál a keresztyén házasságokhoz állított fel? Helyes az a szerepfelosztás, amiről az Ige beszél? Már hogyne lenne az! Működni fog azért, mert a fejedhez vágják, hogy "ezt kell csinálnod, mert feleség vagy!" vagy épp "így kell tenned, mert a Biblia ezt írja a férfiakról!"? Hát, hosszútávon biztos nem! Egy darabig próbálkozik az ember, aztán látja, hogy mégse megy, úgyhogy feladja. Közben pedig olyan egyszerű a kulcs! Hogyan tudok hiteles keresztyén életet élni? Személyes kapcsolatom van Jézussal, szeretem őt, és mivel nagyon szeretem, nem akarok olyat tenni, amivel megbántom. Nem azért tartom be a tízparancsolatot, a törvényeket, mert tudom, hogy ezt KELL vagy NEM KELL tennem. Hanem egyszerűen azért, mert szeretem Őt, és az Ő tetszésére akarok élni. Nem kínlódok, hogy megfeleljek neki, hanem automatikusan az Iránta érzett szeretetem miatt teszem, amit teszek. És van egy nagyon fontos motiváció még. Tudom, hogy Ő is szeret. Jobban, mint el tudnám képzelni. És tudom, hogy ha kér tőlem valamit, akkor nem a saját hasznát lesi, hanem az én érdekemet nézi. Tudom, hogy annyira szeret, hogy képes volt meghalni értem. Soha nem önzésből kér valamit, vagy tesz valamit. Hanem mindig, minden esetben azért, mert Ő látja a nagyobb képet, és az én javamat szolgálja ami történik. Na, hát pont ilyen a férjjel való kapcsolat is! Nem azért tisztelem, nem azért teszek ezt meg azt, mert KELL, mert vannak erre igék. Hanem azért, mert szeretem. Nagyon. És a kedvében akarok járni. Azt akarom, hogy a lehető legjobbat nyújthassam neki. Mert szeretem. És ami a legnagyobb motiváció itt is, hogy tudom, ő is szeret engem. Nagyon.
Férfiak! Nincs könnyű dolgotok! Úgy szeretni valakit, hogy soha ne az önzés, soha ne a saját érdek vezéreljen, hanem mindig őt helyezni előtérbe, nem könnyű dolog! És nem is lehet rátok erőltetni. Belőletek kell fakadnia... De tudom, ha ezt teszitek, nem kell a nők fejéhez vágni az igéket, hanem maguktól, automatikusan tisztelnek titeket, járnak a kedvetekben, és élnek értetek!

Nők! A szeretet nem lehet kikövetelni! Hiába mondogatod a társadnak, hogy márpedig meg van írva, hogy így kell szeretned... A szeretet a Lélek gyümölcse. Ha nem tapasztalod meg ezt a szeretet a férjedtől, imádkozz, hogy a Lélek munkálja ki benne ezt a gyümölcsöt! És benned! Vedd körül a férjed figyelmességgel, szeretettel, kedvességgel... De ne kínlódásból! Mert abba egy idő után belefáradsz! Hanem mivel szereted, ezeknek automatikussá kell válni az életedben! Tudd, hogy ő is szeret téged! És akarj az ő tetszésére élni! :)
Hát valahogy ezek fogalmazódtak meg bennem. Ha te szereted a társad, és ő is szeret téged, mindketten szeretitek Jézust, akkor feladjátok az önzésetek, és nem törvények vannak, hanem szeretet. És akkor igazán boldog lehet a házasságod. Mert egy házasságnak nem a törvények az alapjai. Hanem az egymás iránti odaadó szeretet... Milyen hálás lehetek Istennek a férjemért! A legnagyszerűbb társat adta nekem benne. Szeretem. Kimondhatatlanul. És tudom, hogy ő is engem. És ebben a tudatban a legjobb házasságban élni! :)